Főoldal
Tippek
Könyvelési szolgáltatások
Könyvvizsgálat – mi az és mikor van rá szüksége a vállalatoknak?

Könyvvizsgálat – mi az és mikor van rá szüksége a vállalatoknak?

A mindennapi üzleti nyelvben a könyvvizsgálatot sokszor egyszerűen auditnak hívjuk. Ez nem teljesen helytelen, hiszen a könyvvizsgálat valójában egy külső audit, de érdemes különbséget tenni a két fogalom között.

A könyvvizsgálat egy adott vállalatnál végzett független ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy a számviteli kimutatások pontosak, teljesek és megfelelnek a jogszabályoknak.

Az audit ezzel szemben tágabb fogalom: ide tartozik a könyvvizsgálat (külső audit) és a belső audit is. A belső audit a vállalat működését, kontrolljait és folyamatait vizsgálja, de nem ad hivatalos véleményt a beszámolókról.

Ha cégednek könyvvizsgálatra van szüksége, a Tudjukki.hu-n könnyen kérhetsz ajánlatot: egyetlen ingyenes ajánlatkéréssel több ellenőrzött könyvvizsgálótól kaphatsz árajánlatot, összehasonlíthatod a korábbi ügyfelek értékeléseit, és kiválaszthatod a legmegfelelőbbet – teljesen kötelezettségmentesen.

Kérem az ingyenes ajánlatokat könyvvizsgálatra

Mi a könyvvizsgálat célja?

A könyvvizsgálat célja, hogy független és hiteles képet adjon egy vállalat üzleti eredményeiről és pénzügyi helyzetéről. Az ellenőrzés során megállapítják, hogy a kimutatások megfelelnek-e a számviteli standardoknak és  jogszabályoknak. A könyvvizsgálói vélemény biztosítja, hogy az adatok megbízhatóak, így azokra a tulajdonosok, befektetők és partnerek is biztonsággal támaszkodhatnak a döntéshozatalban.

A könyvvizsgálat megerősíti, hogy a vállalat üzleti eredményeire vonatkozó adatok hitelesek.
Zöld pipa a fehér számítógépes billentyűzeten.

Könyvvizsgálói jelentés és vélemény

A könyvvizsgálat végén a könyvvizsgáló jelentést ad ki, amely tartalmazza szakmai véleményét. Ebben értékeli, hogy a pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból megfelelnek-e a számviteli és jogszabályi előírásoknak. A jelentés kitérhet a vizsgálat során feltárt hiányosságokra is, és javaslatokat adhat a működés, illetve a pénzügyi-számviteli folyamatok javítására.

Mely cégek kötelesek könyvvizsgálatra Magyarországon?

A számviteli törvény alapján az alábbi vállalkozásoknál kötelező a könyvvizsgálat:

  • minden részvénytársaságnál (Zrt., Nyrt.)
  • más társaságoknál, ha két egymást követő üzleti évben az alábbi három mutató közül legalább kettő meghaladja a határértéket:

    • mérlegfőösszeg: 300 millió Ft,
    • éves nettó árbevétel: 600 millió Ft,
    • átlagos állományi létszám: 50 fő,
  • valamint más, külön jogszabályban meghatározott szervezeteknél (pl. pénzügyi vállalkozások, biztosítók, nonprofit gazdasági társaságok).
Kérem az ingyenes ajánlatokat könyvvizsgálatra

Ki végezhet könyvvizsgálatot?

Könyvvizsgálatot csak hivatalos, engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló végezhet, aki szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) nyilvántartásában. A könyvvizsgálók teljes függetlenségben dolgoznak: nem lehetnek tulajdonosai, alkalmazottia vagy üzleti partnerei a vizsgált vállalatnak. Munkájukat a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóság felügyeli, ezzel biztosítva a függetlenséget és a könyvvizsgálat megbízhatóságát.

A könyvvizsgálók független szakértők, akik semmilyen kapcsolatban nem állnak az általuk vizsgált vállalattal.

Hogyan zajlik a könyvvizsgálat folyamata?

Az könyvvizsgálat több egymásra épülő szakaszból áll:

  1. Az ügyfél és a környezet megismerése – a könyvvizsgáló feltérképezi a vállalat működését, iparági sajátosságait és piaci környezetét.
  2. A vizsgálat megtervezése és a kockázat felmérése – elkészíti a vizsgálati tervet, meghatározza a célokat, és felméri a legfontosabb kockázatokat.
  3. Vizsgálati eljárások lefolytatása – bizonyítékokat gyűjt és elemez annak érdekében, hogy megalapozott következtetéseket vonhasson le.
  4. Könyvvizsgálói jelentés készítése – a folyamat végén a könyvvizsgáló véleményt fogalmaz meg a pénzügyi kimutatásokról, és szükség esetén javaslatokat tesz a javításokra.

A folyamat egy részét ma már távolról, digitális eszközökkel is el lehet végezni.

férfi és nő a számítógép előtt

Könyvvizsgálati adatgyűjtési módszerek

A könyvvizsgáló a szükséges bizonyítékokat többféle eszközzel és technikával gyűjti össz. Ehhez tartozhat:

  • kérdezés és interjúk a cég vezetőivel, munkatársaival
  • elemzések és számítások a pénzügyi adatokon
  • megfigyelések a folyamatok működéséről
  • egyeztetések és dokumentumvizsgálatok a belső nyilvántartásokkal és külső bizonylatokkal

Jogszabályi és szakmai előírások

A könyvvizsgáló munkáját szigorú szabályok és nemzetközi standardok szabályozzák. Magyarországon a Számviteli törvény, a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (ISA), valamint a IESBA Etikai Kódex az irányadó. Mindezek biztosítják, hogy a vizsgálat minden esetben egységes, átlátható és etikus keretek között történjen.

Hol zajlik a könyvvizsgálat?

Hagyományosan a könyvvizsgálatot a vállalat székhelyén vagy telephelyén végzik, hiszen így a könyvvizsgáló közvetlenül hozzáfér a dokumentumokhoz és a munkatársakhoz. Ugyanakkor a digitalizáció révén ma már számos lépés távolról, elektronikus úton is lebonyolítható, ami gyorsítja és rugalmasabbá teszi a folyamatot.

Kérem az ingyenes árajánlatokat könyvvizsgálatra

Könyvvizsgálat és audit típusok

1. Számviteli kimutatások könyvvizsgálata (külső audit)

Ez a legelterjedtebb és legtöbbször kötelező forma. A független könyvvizsgáló áttekinti a vállalat pénzügyi beszámolóit, és hivatalos véleményt ad arról, hogy azok hitelesek-e, megfelelnek-e a jogszabályoknak és valós képet mutatnak-e a cég helyzetéről. Ez az a folyamat, amit a legtöbben egyszerűen csak „könyvvizsgálatként” ismernek.

2. Belső audit

A belső auditot a vállalat maga végzi, saját belső ellenőrzési rendszere részeként. Célja nem a beszámoló hitelesítése, hanem a működés hatékonyságának javítása, a kockázatok csökkentése, valamint a szabályoknak és belső előírásoknak való megfelelés vizsgálata.

Három fő típusa:

  • Pénzügyi audit – a pénzügyi folyamatok ellenőrzése,

  • Megfelelőségi audit – a szabályoknak és előírásoknak való megfelelés vizsgálata,

  • Operatív audit – az üzleti folyamatok hatékonyságának elemzése.

    Fontos: a belső audit nem helyettesíti a könyvvizsgálatot, mivel más a célja és a jogi háttere. Inkább egy menedzsmenteszköz, ami segít a vezetőségnek a jobb döntéshozatalban.

    revízió ceruzával és papírral

    3. Különleges könyvvizsgálat

    Vannak olyan helyzetek, amikor a tulajdonosok vagy részvényesek külön vizsgálatot kérhetnek, például ha kétség merül fel a beszámoló egyes adataival kapcsolatban. Ilyenkor a bíróság nevez ki egy független könyvvizsgálót, aki kifejezetten az adott problémát vagy tételeket vizsgálja át.

    Ez egy ritkább forma, de fontos garancia arra, hogy a tulajdonosok és befektetők jogai érvényesüljenek, és pontos képet kapjanak a vállalat helyzetéről.

    Egy férfi nagyítóval nézi át a dokumentumokat.

    Egyéb vizsgálatok

    A kötelező és általános könyvvizsgálatok mellett léteznek más, speciális vizsgálatok is. Ezek célja mindig az, hogy független szakértői vélemény erősítse meg egy adott üzleti vagy jogi helyzet valódiságát. A leggyakoribb típusok:

    • Csőd- és felszámolási vizsgálat – a vállalat fizetésképtelensége, felszámolása során végzett ellenőrzés.
    • Alapítói vizsgálat – új vállalat alapításakor a nem pénzbeli hozzájárulások (apport) értékelése.
    • Átalakulási vizsgálat – társasági forma vagy vállalati struktúra változásakor (összeolvadás, szétválás stb.).
    • Célzott pénzfelhasználás vizsgálata – például támogatások, pályázati források szabályszerű felhasználásának ellenőrzése.
    • Üzleti vizsgálatok – bizonyos tranzakciók, befektetések vagy projektek pénzügyi megalapozottságának ellenőrzése.
    • Dologi (nem pénzbeli) hozzájárulások vizsgálata – apportként bevitt eszközök értékének hitelesítése.
    • Kötelezettségvizsgálat – egy vállalat tartozásainak, kötelezettségvállalásainak feltárása, például cégfelvásárlás vagy jogvita esetén.
    Kérj ingyenes ajánlatokat könyvvizsgálatra

    Kinek szól a könyvvizsgálat?

    A könyvvizsgálat több szereplő számára nyújt biztonságot:

    • Befektetőknek és hitelezőknek – hogy megbízható pénzügyi adatok alapján döntsenek.
    • Tulajdonosoknak és vezetőknek – hogy átlátható, szabályszerű működést igazoljanak.
    • Jogszabály által kötelezett cégeknek – mint például részvénytársaságoknak vagy nagyobb vállalatoknak.
    Üzleti ellenőrzés felülvizsgálata

    Mennyibe kerül a könyvvizsgálat?

    A könyvvizsgálat díja mindig egyedi megállapodás kérdése, mert több tényezőtől is függ:

    • a kért jelentés típusa és terjedelme,
    • a vállalat mérete és az üzletmenet összetettsége,
    • az iparág sajátosságai és a kockázati szint,
    • kapcsolódó költségek, adók és egyéb díjak,
    • határidők
    Kérem az ingyenes ajánlatokat könyvvizsgálatra

    A könyvvizsgálat célja tehát, hogy független és megbízható képet adjon a vállalat pénzügyi helyzetéről. Legyen szó kötelező könyvvizsgálatról, belső ellenőrzésről vagy különleges vizsgálatról, mindegyik az átláthatóságot, a biztonságot és a döntések megalapozottságát szolgálja. Ez nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a bizalomépítés egyik legfontosabb eszköze is a befektetők, partnerek és ügyfelek felé.

    Ha cégednek könyvvizsgálatra van szüksége, kérj ingyenes ajánlatot a Tudjukki.hu-n, és találd meg a számodra legmegfelelőbb szakembert!